"Ég a nap melegétől,
A kopár szik sarja"
Tikkadt szöcskék,
Híresek lettek rajta
Híres ember,
Versét megírta
Vele a pusztát,
Mindörökre bearanyozta
Bágyadtan földön jár,
Ereje a napnak
Nincs ideje beérni,
A búza kalásznak
Most sincs ez másként,
Mint valamikor régen
Munkások égnek,
E tikkasztó időben
Hiába kémleled,
A levegő is áll
A rekkenőben sokszor,
A türelem elszáll
Fölösleges luxus,
Mindezt megengedni
Hosszú még a nap,
Nincs idő pihenni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése