Keresés ebben a blogban

2015. május 15., péntek

Félelem






 

Kezeimet tördelem
Félelem a képelem
S elképzelem
Ahogy magam felképelem
Megfagyott a lehelletem
Sóbálvánnyá merevedtem

Sejtjeimnek ferde ténye
Nincs életnek erre vénye
Valami új kéne
Kedvemnek kénye
Legyen szememnek fénye
Testemnek lénye

Kell ez az új
Gyengeség fujj
Amit szél el nem fúj
Bátorság szikrája gyúlj
Bennem mindent feldúlj
Belőlem mást gyúrj

Parázs belül lobban
Mégis megtorpan
Bátrak igazában
Lényem hazátlan
E jellem váratlan
Kedvem pihen fáradtan

Azon agyalok
Mindjárt elindulok
Lóhalálában állok
Tyúkszememen hályog
Az egomnak ez jog
Így mozdulni nem fog

Nem tudom mit akarok
Magamtól is tartok?
Testem egy tok
Melyben forgok
Csak agyammal rohanok
De vajon merre futok?

Kellene mozdulni
Példát meríteni
Ösvényt szőnyegnek tekinteni
Rajta járni-kelni
Bensőm kiteríteni
Elmélyülten elemezni

Merítsünk példát
Szemem mit lát?
Egy bátor fát
Ki mindent kiált
Veszély forró nyilát
De kaphat szikrát

Mit ér vele?
Bátorság a veszte
Nincs ennek esze?
Bátorságával leplezte
Biztos nem így tervezte
Hamu lett a kertje

Félelmeim hiánya.
Legyen életemnek iránya?
De megbukott a példa
Elmém újra préda
Menjünk hát vissza
Félelmeim biztonságot adó homályába

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése